• A hely
  • Az alapítvány
  • Szépszoba
  • Találkozások terme
  • Gyümölcsös
  • Gyógynövényliget
  • Galéria
  • Programok

Égerszög

Rövid története

Égerszög község Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben, Szendrőtől 17, Miskolctól közúton 50 kilométerre északra található apró - 45 fős - zsákfalu.

A középkorban a mai Égerszög területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgálónépének települése. Legalábbis a település határában vaskohászattal való foglalkozásra utaló salaknyomokat találtak.

1270-ben a királyi erdőuradalmi területet - s vele Kovácsit - a halászó vizeket felügyelő vízóvók kapták, akik vezetője Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el, s Kovácsi településének az Égerszög nevet adta az éger fanév és a "sarok, szeglet, zug" jelentésű -szög utótag összetételével.

A 13. század végén a falu Tomori Elus János kisnemes kezére került.

A 14. század közepén - hiteles dokumentumok szerint - már biztosan kőtemploma állt; ennek maradványait nem ismerjük.

Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut, és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-ban Berencsi Sáfár István szerezte meg, majd e család kihaltával János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdonába került.
A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd elvette János királytól, és főkamarásának, Horváth Gáspárnak adományozta. Horváth özvegye 1559-ben eladta Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak.

A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.

A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszögöt sem kímélték, bár a település pontos története a 17. századból nem ismert.

A 18. századból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.
A település sokáig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Gömör és Borsod határvidékén.

A 19. század első felében 77 lakóházában 633, református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, ezután lakosainak száma lassan csökkent, aminek fő okai közül a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés (kényszerű) felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása említendő.

A trianoni döntés határszélre lökte a korábban központos helyen levő községet. A II. világháború után a vidék elszegényedett, s a kommunizmus a maradék értékeket is lesöpörte a padlásokról. A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardói közös tanács részévé vált. 1979-től a rendszerváltásig Perkupával volt közös tanácsa. Önállóságát 1990-ben kapta vissza, körjegyzőségének székhelye ma Szőlősardó.
Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté. A Pitics-hegy tetején álló kilátóból az Alacsony-Tátra hegyeit is látni.

Legendák

A református templom a türelmi rendelet szerint épülhetett - torony nélkül. Majd 150 év múltán a trinanoni idők után vált csak lehetővé harangtorony építése. A faluban az "alvég" úgy kívánta volna, hogy a torony a templom keleti oldalára kerüljön, míg a "felvég" nyugati tornyot látott volna szívesen, hogy a templom az ő nézőpontjuk felől hívogasson. Abban mindenki megegyezett, hogy délen nem lehet torony, hisz ott a templom közepén - úgy mint az északi oldalon is - egy vaskos támpillér szolgál megtartva a dupla boltozatos templommennyezet oldalnyomását. És akkor jött egy építőmester, aki hihetetlenül jól tudott "csalni". Megbékítette az alvéget a felvéggel és úgy húzott déli tornyot a templomhoz, hogy alig látni azt az asszimetriát, amivel a tornyot és annak központos ajtaját kezelte. A belső ajtó felé vezető cintermi út srégen vezet eloszlatva minden kételyt a statikáról, az alvégről és a felvégről.

A falu történetéhez tartozik, hogy 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész sújtotta a települést, amikor annak csűrjeit és háztetőit az orkán erejű szél elsodorta és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Ezek egyikét a vihar átrepítette a falu felett és a templom toronycsillagának vágódva, derékszögben elhajlította a kakast, és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre azt budapesti barlangászok.

 

Épített környezete

Mappa-eleje

A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt népi lakóházat találunk, melyet perkupai kőműves mesterek építettek. Ezek az épületek szépen prezentálják az egykori építtetők módos vagyoni helyzetét és az akkori falu életképességét.

Égerszög építészeti emlékei egyebekben is külön figyelmet érdemelnek. A falu ma is álló református templomát 1791-ben építették késő barokk stílusban. A templomhajó mindkét vége egyenes záródású, mennyezetét két csehsüveg boltozat alkotja, melyek a falakból kiugró pilléreken nyugszanak. A falu templomához 1929-ben 24 méter magas, karcsú, sisakos harangtornyot építettek eklektikus stílusban, benne egy 75 kg-os és egy 120 kg-os haranggal. Berendezése kevéssé értékes, egyes famunkáit állítólag egy helyi asztalosmester Molnár Gál Benjamin készítette 1924-ben. Valószínűleg ekkor szedték le a 18. század végi, festett növényi motívumokkal díszített kazettás famennyezetet is. Ennek 12 nagyobb és 5 kisebb tábláját a karzat alsó részének javításánál használták fel - ezek ma is láthatók. A templom más tárgyain is látszanak korábbi festéknyomok a "korszerű" mázolás alatt. Az úrasztala ajtaján a „1782 Posgai István Curátorságában készült ez asztal és szék B.P. által" felirat olvasható. Utóbbi két névbetű lehet, hogy a bútordarabok mesterének Bede Pál nevének rövidítése, aki a környék más templomaiban is dolgozott festőasztalosként.

A "holt falu", a temető ugyancsak archaikus, népi díszítőművészeti alkotásokat őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori, korántsem egyhangú képének tanúi.

A helyi önkormányzat 2004-ben a ritka épített együttest helyi védelem alá helyezte, ebbe az egységbe tartozik az "Égerszög-Művésztelep" közhasznú alapítvány székhelyéül szolgáló Kossuth utca 1. szám alatti "Öreg-ház" is, amit a Műemlék Felügyelet is védetté nyilvánított.

Az 1990-es évek közepétől rendszeresen falunapokat tartanak Égerszögön. 2004-ben ugyanezen alkalomból adták át a szendrői tűzoltóság által felújított 1930-as években készült kézi tűzoltófecskendőt, ami a falu kultúrházának udvarán látható.

Copyright © 2013 É-MKA - Minden jog fenntartva - Készítette: Echo WebDesign

50fekvo umvp50leader logo50eu zaszlo50emvamondat 0