Szépszoba

"Múltbeli életünk nyomai"

Az égerszögi porta tulajdonosa a Hadas Műterem Kft. nyilatkozatot tett annak érdekében, hogy a portát a 2006-ban hivatalosan is megalakuló „Égerszög-Művésztelep" Alapítvány székhelyeként használhassa. Ugyanezen évben a cég tulajdonosa és ügyvezetője - Rudolf Mihály DLA - a szükséges vízellátást és szennyvízelvezetést is megoldotta a telken, így a korábbi „nomád" táborozást felülírva komfortos műtermet, fiú és leány hálótermet, vizesblokkot, tanári szobát alakított ki a porta újabb kori épületének felújításával, mely így a "Műteremház" nevet kapta. Az 1859-es régi ház az „Öreg-ház" eredeti formáját megőrizve lett komfortosabb, s hosszvonalában egy pince résszel bővült a közelmúltban elnyert pályázatok *^|** és a tulajdonos újabb anyagi ráfordításai által. Az épített környezet nemesen egyszerű, magas színvonalú. Fejlesztése, elérett szerkezeteinek javítása, hiányzó elemeinek pótlása empátiával és hozzáértéssel készült el. Az első szoba nagyon rangos. Kevés építészeti felújítás, illő (autentikus és meglévő) bútorzat, eredeti relikviák és szövőszék alkotják a berendezését, adják a tájszoba funkciót - a „Szépszobát."* A pitvarban a meglévő szabadkémény, rakott tűzhely, és a szobai világító kandalló - melyek a ház műemlékké nyilvánításának okai - szintén az "Öregház" szemlélhető értékei.

A régi kamraszoba az új kis pincével együtt teret ad a hagyományosan a kertművelésbe tartozó gyümölcsös és füvészkert termékeinek mintaboltbeli bemutatására, árusítására, tárolására - kertünk vidékfejlesztési pályázat** segítségével történt megújulásának köszönhetően. A mellette lévő - szerkezetében a volt istállóhoz tartozó, de már korábban átnyitott - kamra a komfort érdekében fürdőszobává és annak előterévé vált, mely egyben az istállóból lett reprezentatív tér, avagy kultúr-pajta: a „Találkozások Terme"* előtere is, ugyanakkor feljáró a tetőtéri diákszállásra. A Találkozások Terme alkalmas művészcsoportok esti beszélgetésére, kiállítások és kapcsolódó ünnepek megtartására, a falusi emberek és a különös művészemberek közti beszélgetések megrendezésére.
Ezek a találkozók a hely - tágabb értelemben a helység: Égerszög - szellemének innovációját hozhatják. A művésztelep deklarált célja a regionális, határokon is átívelő kultúrkapcsolat.

A felföldi lakóházak története

A középkor végén kialakult szoba-konyha-kamra beosztású parasztház alaptípusnak fogható föl a 19. században, aminek számos helyi variációja van, akár az elrendezést, akár a helyiségek funkcióját tekintjük. Ugyanakkor a ház különféle bővített változatai is léteznek. Igen gyakori a második szoba, a két vagy több kamra, széles körben alkalmazzák a tornácot, és előfordul, hogy a gazdasági épületek folytatják a lakóház vonalát.

Felföldön egy-egy házhoz hálókamrák sora épült például. Zólyomi József (1974: 24) a 18–19. századi Nógrád megyei összeírások alapján kimutatja, hogy némely házban öt kamra is előfordult. A fűtetlen kamrákban aludtak a nagycsalád asszonyai, lányai, de a szolgák és házatlan zsellérek is ott találtak hajlékra. A Mátra és a Bükk hálókamráiról Bakó Ferenc tudósít, a bennük folyó rideg életről Morvai Judit fest érzékletes képet (1956).

A második szoba a konyha, illetve a pitvar után következik a sorban, megelőzve a kamrát. Hasznosítása különféleképpen történhetett, de nem feltétlenül tette kényelmesebbé az életet. Sok helyen valamelyik a kettő közül "tisztaszobává" (nagyház, parádé, parádéház, fehérház, stb.) - egy megkímélt, rendet és presztízst szolgáló, gyakorlatilag lakatlan „vendégszobává” avanzsált.

Istállóval egybeépített házakat legnagyobb számban a Felföldön, a Dunántúlon és a Kisalföldön {145.} találunk. A palóc család otthonáról a 20. század eleji leírások úgy emlékeznek meg, hogy azok házból, pitvarból, komrából és estállóból állnak (Pápai K. 1893: 18–29; Pintér S. 1909: 201–204). Gunda Béla gyűjtései szerint a legrégibb észak-borsodi lakóépület ház, pitar és istálló beosztású lehetett (1934: 16).

Az égerszögi portán az "Öreg-ház" első szobája valaha tisztaszoba volt. A II. vh előtt HANGYA szövetkezeti bolt nyílt benne. Alapítványunk 2013-ban tájszobát rendezett itt be. Ugyanekkor az épület végén a hossztengelyben elhelyezkedő istállóban pedig kultúr-pajtát nyitottunk.*

*Közösségi célú területen nyert LEADER vidékfejlesztési pályázat - 2012
**Vállalkozás alapú célterületen nyert LEADER vidékfejlesztési pályázat - 2012

Forrás, ill. a lakóházak történetéről bővebben: http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/04/83.html